A kályhacsempe szépségét a színe adja meg. A máz lehet fényes, selyemfényű, matt vagy effektmáz. Ez utóbbi egy alapszín valamilyen más színbe hajló véletlenszerű változását, "cirmosságát" jelenti. A kályhacsempéknél nem kívánatos, hogy színük teljesen egyforma legyen, mint például a burkolólapoké. Éppen ellenkezőleg, az egyes csempék színárnyalatainak finom eltérése adja a kész cserépkályha vagy kandalló egyedi elevenségét. Ehhez persze az szükséges, hogy a kályhásmester a csempéket "kolírozza", azaz építés előtt kiterítse őket és úgy válogassa össze a sorokat, hogy az összhatás harmónikus, szemet gyönyörködtető legyen. Durvább színeltérések egy kályhán belül természetesen nem engedhetők meg, erre a megrendelt anyag szállítás előtti kiválogatásával mi, a gyártó vigyázunk.

Termékeink cserépkályhák és kandallók, párkányaik, fűtött vagy fűtetlen padok építésére vagy burkolására alkalmasak. Termékeinket az ÉMI Központi Laboratórium bevizsgálta és minőségükről az M-4066/2007 számú tanúsítványt kiadta. Ilyen vizsgálatot minden hazai gyártónak és forgalmazónak el kellene végeztetnie, és lassanként szaporodik azok száma, akik valóban meg is teszik.
A következőkben bemutatjuk a kályhacsempe gyártásunk fázisait és röviden kitérünk az ott felmerülő követelményekre is:

 

Alapanyag:

A kályhacsempe alapanyaga kaolinos agyag, homokkal soványítva. Annak érdekében, hogy hőtároló képessége minél nagyobb legyen, - azaz a cserépkályha felfűtés után csak lassan hűljön ki - samottot keverünk bele. A német import samott kivételével a többi alapanyag magyar termék. Az anyagokat saját recept szerint oldókeverőben keverjük össze és utána pihentetjük, hogy az agyagszemcséket a vízmolekulák jól körül tudják venni és kellően egyenletes anyagú masszát kapjunk. A pihentetés során a keveréskor bevitt apró légbuborékok is távoznak, melyek egyébként zárványokat okoznának és a csempét gyengítenék.

 

Öntés:

Csempéink megformálásához öntési technológiát használunk. A ma ismert gyártási eljárások között ez nyújtja a legmagasabb minőséget. Az így készült csempék szinte teljesen homogén és feszültségektől mentes belső szerkezetűek, ennélfogva a folyamatosan ismétlődő felfűtésből és lehűlésből adódó állandó hőtágulási fárasztást az öntött kályhacsempék képesek a legjobban elviselni. Az öntés hátránya, hogy szaporátlan, nagy helyet és sok formát igényel. Vannak gyártók, akik csak a csempék előlapját öntik és a hátán lévő bordát utólag tapasztják föl. Így a csempe előlapja tükörsima lehet, semmilyen elszívás nyoma nem látható rajta. Szerintünk azonban ekkor az öntés legnagyobb előnye, a homogenitás vész el, ezért mi az egész csempét egyben, bordástul öntjük, hogy a lehető legtartósabb legyen. A gipszformába öntött masszát a szívási idő elteltével kivesszük. Az esetleges apróbb felületi hibákat kijavítjuk a nyers csempén, majd azt polcra téve szárítani kezdjük.

 

Első égetés:

A nyers csempéket száradásuk után, de még a mázazásuk előtt 1000°C körüli hőmérsékleten kamrás kemencében kiégetjük. Az így kapott terrakotta árut ellenőrizzük, hogy nincs-e rajta repedés. Ezek a csempék már nem olyan sérülékenyek, mint a nyersek és könnyebb őket mázazni is. Létezik ún. egyszeri égetéses technológia is - amikor a szárított, de még nyers árut mázazzák és utána egy lépésben történik a máz és a massza kiégetése -, de tapasztalatunk szerint az, noha jóval szaporább, sokkal több selejttel is jár. Bizonyos érzékenyebb mázak felületén égetés közben foltok és elszíneződések keletkeznek, ha nyers csempére hordják föl őket.

 

Mázazás:

Mázainkat speciális szórópisztollyal, vízfüggönyös, szűrős elszívókabinban hordjuk fel. Az általunk használt mázak mind ólommentesek, a környezetet nem károsítják. A színeket néhány effektmáz kivételével alapmázakból, színtestek hozzáadásával saját magunk állítjuk elő. A máz adja a kályhacsempe szépségét, műszaki szerepe pedig az amúgy porózus kerámia cserép felületének védelme és keménnyé, ellenállóvá tétele. A máz anyaga tulajdonképpen olvasztott üveg, különféle mesterségesen bevitt "szennyezésekkel" színezve. Nagyon fontos, hogy a massza és a máz hőtágulási együtthatója össze legyen hangolva. Ellenkező esetben, ha az olvadt máz lehűlés közben a csempemasszánál nagyobb mértékben zsugorodik össze, felületén hajszálrepedések keletkeznek. Ez ugyan csak esztétikai hiba (a szabvány szerint is!), de az ezekbe a repedésekbe az idők folyamán bekerülő piszok később semmilyen módszerrel sem távolítható el. A hajszálrepedések gyakran csak a sokadik befűtés után jelennek meg. A másik eset - mikor a máz hőtágulása a masszáénál kisebb - ritka és kis eltérés esetén kimondottan hasznos: a termék mechanikai szilárdságát növeli. Nagy eltérés esetén azonban a máz a felületről lepattogzik. A mázazás tartósságának tesztelése például az ún. hősokkolásos módszerrel lehetséges: a kályhacsempét kb. 200 °C-ra fölmelegítjük (pld. konyhai sütőben, kb. fél óra alatt) és hirtelen (fogóval!) egy kb. 10 l-es, szobahőmérsékletű vízzel telt vödörbe tesszük. Ha lehűlve a máz felületén nem keletkeznek hajszálrepedések, nagy biztonsággal állítható, hogy a termék hosszú használat folyamán sem fog ilyeneket mutatni. Mázazás után a kályhacsempéket másodszor is kiégetjük.

 

Második égetés:

A második égetés az elsőhöz hasonló, szerepe a felvitt máz rögzítése. Égetés után szemrevételezzük a felület minőségét, "megcsöngetjük" a csempét annak repedésmentességét ellenőrizve. A csempék válogatás után a raktárba kerülnek.

 

Színre válogatás:

A kályhacsempe gyártás kézzel végzett munka. Minden egyes darab hosszú utat tesz meg, mire minden gyártási fázist végigjárva a vevőhöz kerülhet. A gyártás manufaktúrális jellegéből adódóan az egyes csempék színe nem lesz teljesen egyforma, közöttük színárnyalatbeli eltérések adódnak. Ezek a finom eltérések visznek majd életet, eleven lüktetést a kész cserépkályhába. A nagyobb eltérések azonban már rontanák az összképet, ezért a kész csempéket adott színen belül árnyalatonként külön kategóriákba válogatjuk. A megrendelések kiszolgálásánál figyelünk arra, hogy egy kályhába egy adott színnek csak ugyanabba az árnyalati kategóriába eső darabjai kerüljenek.